2017. november 24., Emma

A “magyar Mikulás” mai rendje

Videóval

Boldog Özséb dúsgazdag esztergomi kanonok 1242-ben nem tett mást, mint amit néhány száz évvel korábban a mára Mikulásként “gyermekcelebbé” vált Szent Miklós püspök Myra városában: szétosztotta minden vagyonát. Majd látva a tatárjárás okozta nemzeti nyomorúságot, remetének állt a pilisi erdők sűrűjében. Egy éjjel álmot látva lángocskák közeledtek barlangjához és ott hatalmas tűzzé egyesültek. Özséb ezt a látomást isteni jelnek tulajdonítva elhatározta, hogy a magányos élet helyett inkább összegyűjti a sok kicsi lángot, a remetéket – és megalapította a Szent Kereszt szerzetesrendet. A ruhájukról fehér barátoknak is nevezett közösség 1307-ben kapott pápai jóváhagyást. Mai vezetőjük, a motoros szerzetes, Bátor Botond OSP, tartományfőnök volt a nagyvázsonyi Várpanoráma Klub vendége 2012 januárjának utolsó napjaiban.

Nagyvázsony, Szt. Mihály-hegy, pálos kolostor romjai

A közösség védőszentjéül Egyiptomi Remete Szent Pált választotta – innen a pálos elnevezés. Ahogy Botond atya előadásában fogalmazott a pálosok hamar az egyik legnépszerűbb közösség lett Hazánkban. A magyar királyok szívesen támogatták az elmélkedő közösséget, amely így felvirágzott és elterjedt Kárpát-medence szerte. Hunyadi Mátyás “kedvenc” remetéjének, a Buda-hegyvidéki kolostor lakójának közösségét a szeretett vezér, Kinizsi is nagyra tartja. Olyannyira, hogy a kenyérmezei diadalt (1479. október 13.) követően a birtokba kapott Nagyvázsonyba kolostort épít nekik, birtokot adományoz a rendnek. A török korban ez a kolostor is elpusztul, de a 150 évet követő újjáépítésben a pálosok elévülhetetlen érdemeket szereztek tevékenységeikkel. Pázmány Péter, a XVII. század egyik legkiemelkedőbb tudós-érseke így fogalmazza meg véleményét a pálosokról: “ha tudni akarod az ország soros állapotját, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogyni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.”

A nagyvázsonyi kolostor különlegessége a “mindent túlélő” kereszt. A történet szerint, amikor 1526-ban felrobbantják császáriak a pálos kolostort, a robbantómester döbbenten tapasztalja, hogy az északi főfal, rajta a kereszttel állva marad. Mindezt jelnek tekinti és nem hajlandó tovább bontani a romokat. A 17 méter magas falba faragott mai napig látható. Ilyesmit amúgy csak New York-ban jegyeztek fel – ott a WTC tornyainak összeomlását követően a robbanás miatt minden elégett, még a beton, az acél is. A romok bontását végző munkások döbbenten tapasztalták azonban, hogy az acél tartószerkezet egy csonkja állva maradt és kereszt alakban, torzóként emlékeztetett a merényletre. A torzó évekig a WTC emlékműveként szolgált és mai napig áll.

Bátor Botond tartományfőnök

A már a középkorban is legendás lengyel-magyar barátság jegyében 16 magyarországi pálos szerzetes alapít kolostort Chestochowa-ban, ami napjainkra a legjelentősebb lengyelországi zarándokhelyek között szerepel, lengyel barátaink Csíksomlyója lett a pálos kegyhely. A pálosok jelentős kolostorokkal rendelkeznek szerte a világon, különösen Dél-Amerikában. Persze, a magyarság iránt különösen elkötelezett rend és annak szellemi-lelki tevékenysége a legtöbb nemzetellenes uralkodónak és később rezsimnek nem tetszett. A XVIII. század végén II. József ebrudalja ki a közösséget, amelyik több, mint egy évszázados szünetet követően az I. világháborúban tér újra vissza az anyaországba, pontosan 16 lengyelországi lengyel pálos szerzetes idetelepülésével. A Horthy-korszak Magyarországán újra virágzásnak indul a rend és csakhamar magyar fiatalok tucatjai tesznek szerzetesi fogadalmat. Egészen a II. világháború végéig működik a rend a budai Sziklatemplomban (Szt. Gellért-hegy), Pécsett, Pálosszentkúton és Márianosztrán. A világégést követően a Rákosi-rendszer sem tűri a pálosokat, sőt: a betiltás mellett talán a legkeményebb terrorban részesülnek még az egyházi közösségek közt is. Sziklatemplomjukat 15 méter vastag betonfallal zárják el barbár kommunista kezek, többjüket koncepciós perekben végzik ki vagy börtönözik be, míg másokat balesetnek álcázott gyilkosságok keretében ölnek meg itthon és külföldön is az ÁVÓ emberei.

Mára többszáz vad motoros szelidül meg néhány napra a népszerű motoros zarándoklatokon

Bátor Botond beszámolt arról, hogy a rendszerváltást követően a rend újjáalakult: részben lengyelországi segítséggel, részben a kommunizmust túlélt idős pálosok és a vörös diktatúra alatt titkon felszentelt atyák, testvérek segítségével a négy településen újra működni kezd a rend. És láss csodát: a szerzetesek között egyre több a fiatal jelölt, sőt, mára felszentelt szerzetes. A pálosok különlegessége az először csak a takarékossági okokból elterjedt motorosok és a motoros közösség számára szervezett zarándoklatok. “Megrendítő látvány többtízezer erdélyi vagy lengyelországi zarándok között a többszáz keresztet vető motoros kemény fiú, könnyeivel küszködő országút lovasa – fogalmazott a Botond atya a klubban. Majd hozzátette: a pálos rendben régi igazság, hogy remete csak abból válhat, aki előbb tud közösségben is élni. Ha a középkori mondás pedig igaz, van okunk reménykedni a közösséget és a magyarságot illetően: a pálos rend felszálló ágban van és ez Pázmány szerint jó jel Magyarországra nézve is.

Aki többet szeretne megtudni a fehér barátokról, keresse fel honlapjukat vagy a honlapon található családi és lelki programok egyikét bátran: www.palosrend.hu.

Klub Várpanoráma

Kisfilm a pálos romokról:

Címkék: ,

Hozzászólás nem engedélyezett.