2018. junius 24., Iván

Súlyos milliók marketingre, külsős fellépőkre – a helyieket nem keresték meg

VIDEÓVAL és ÚJABB VIDEÓVAL frissítve

A HÓNAP TÉMÁJA (Friss hírek ezen hír után)

Többmillió forint marketingre, plakátokra, internetes reklámokra, közel négymillió forint külsős programokra, fejlesztésre és egy felbonthatatlan szerződés, amely 15 milliós hasznot hajt – egy budapesti cégnek.  Mindeközben a nagyvázsonyi lovasok, lovas kaszkadőrök, táncosok – idősebbek és fiatalok nem lettek megszólítva. Miközben közel 16 millió forint a pluszforrás, meg sem keresték őket, sem szimbolikus, alkalmi felkéréssel, sem pedig üzleti együttműködés tervével. Többek között ez derül ki a nagyvázsonyi Kinizsi Várat üzemeltető Kinizsi Non-profit kft. portálunkhoz eljutott költségvetéséből, amelyet a képviselő-testület január 31-én tárgyalt és fogadott el testületi ülésén.

Előzmények

Mint ahogy azt korábbi cikkünkben megírtuk (itt olvasható), a várnak új vezetője van Barabás Borbála személyében. A hivatkozott cikkből kiderül, hogy vezetőválasztás a Balaton-partról feljáró hölgy nyerte el szemben több nagyvázsonyi jelölttel, többek között a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szakértői által legjobbnak minősített nagyvázsonyi Sándor Zsuzsanna pályázatával. Sándor Zsuzsával kapcsolatban Vigh-Krupla Orsolya polgármester azt a kifogást, “aggályt” fogalmazta meg, hogy kétségei vannak afelől, miként tudja ellátni két gyermek mellett a vár vezetését. Ahogy azt írtuk, a nyelveket beszélő, történelem szakos tanárnő (és remek szervező) amellett, hogy kitűnő kapcsolatot ápol a helyiekkel, lemondott volna a költségtérítésről és a jelenlegi vezető 300.000 + 50.000 (költségtérítés) +18.000 ft cafetéria (ez utóbbit vették el a helyi közalkalmazottaktól) havonkénti juttatásnál éves szinten milliós nagyságrenddel olcsóbban látta volna el az ügyvezetői munkát. A cikk megjelenése óta hozzánk eljutott elektronikus levelekből csak egyet idéznénk: “úgy biztosan ellátná Zsuzsa az egy munkahelyét két gyermek mellett, ahogy Orsi két munkahelyét egy gyermek mellett”. Frappáns megfogalmazás és visszafogott. Nem úgy, mint a tavalyi évben 62.315.000 Ft-ot bevételi oldalon felmutató vár költségvetésének további számai (amelyek önkormányzati intézmény esetében nyilvánosak).

Reklámköltség, marketing: határ az égbolt?

Az ingyen reklám távozott – de van helyette 3,5 milliós marketingkiadás

Kezdjük rögtön a marketing-költségekkel. A hozzánk eljuttatott táblázatból kiderül, hogy idén nem kevesebb, mint 3.492.500 Ft marketing-költséggel tervezi a vár reklámozását megoldani az új cseppet sem olcsó várvezető. A mintegy 3,5 milliós összeg – derül ki a szöveges magyarázatból – papír alapú megjelenésre (plakátok, leporellók, szórólapok) és internetes reklámkampányra bontotta a várvezető. Nem tudjuk, hogy hol bontotta meg és miként, mert ez nem derül ki a tervezetből. Ezen kívül még országos és megyei lapokban kíván hirdetni a cég vezetése. Vegyünk egy nagy levegőt. A Dumaszínház Nagyvázsonyból való elköltözése előtt (itt írtunk erről cikket, az okokról pedig itt olvashatnak) 0, azaz kereken nulla forintból volt a falunak és a várnak többtíz-milliós reklámkampánya televíziókban, rádiókban, óriásplakátokon, országos lapokban. Ugyancsak milliós nagyságrendekben volt mérhető a mára lebutított elő- és utószezonban futó programok kapcsán megjelent ingyenes cikkek és tv-műsorok értéke: a marhahajtás, postakocsi-járat, médiafogat stb. által generált tv-műsorok, újságcikkek, rádióinterjúk tucatjai jelentek meg ingyen az írott és elektronikus médiában. Ehhez korábban semmi más nem kellett, mint szervezés, a helyi erők megmozgatása (állattartók, helyi ízek mesterei stb.) és kapcsolatrendszer, régről bejáratott barátságok, ismerősök. A Dumaszínház távoztával és a helyi rendezvények elsorvadásával mindezek helyébe lép a falu vagyonából borsos 3,5 millió forintért kétes eredményű és hatásfokú plakát-, szórólap, internetes és újsághirdetés. “Marketing-költség”. Nem kell különösebb marketing-főiskola, a legelemibb asszisztens-képzőkben is ma már elmondják: a legjobb reklám, a legjobb médiafelület a minőségi, egyedi rendezvények és azok médiahírei, médiahatásai.

A KÖH ajándéka levételre kerül – viszont 5,3 millióért “felújítják” a kiállításokat

De menjünk tovább. A költségvetésből megtudhatjuk, hogy 2.540.000 Ft-tal számol a falu kft-je a karbantartások, műszaki javítások terén. Ez remek, ebből az összegből várhatóan végre rendeződik a vár mögötti domboldal helyzete, megépül mondjuk egy télen is használható lépcső a Varga utca és úgy általában az alsó falu irányában. Két és fél millió forint nem kis összeg felújításra. Ahogy szembetalálkozhatunk egy másik felújítási költséggel is. Ez már keményebb összeg: 5,380 millió forint erejéig tervezi Nagyvázsony község cége felújítani a kiállításokat. A szöveges magyarázatból kiderül, hogy a “XXI. századnak megfelelőbb” kiállítások érdekében Praznovszky Mihály nyugalmazott muzeológus, irodalomtörténész együttműködésével, szakmai segítségével a börtönszobában, a lovagteremben és a Benigna-szobában “minden szintnek megfelelően a termekben berendezési tárgyak, feliratok kerülnek elhelyezésre”. Ezt a magyartalan mondatot mi sem értettük, hogy pontosan mit is takar, hiszen ott eredetileg is berendezési tárgyak, feliratok vannak. Bár a 65 éves Praznovszky Mihály  egy Napló interjú szerint visszavonult, Nagyvázsonyba még szívesen besegít, a beszámoló szerint a több mint 5 millió forint bölcs felhasználásához ad tanácsokat, segítséget. Ugyanezen több, mint 5 milliós keretből tervezik egy tetőtéri játékszoba kialakítását is. Ami felettébb érdekes, az a kápolna sorsa. A vár feltárását vezető Sédlmayr János-kiállítást a KÖH ingyen ajándékozta és telepítette 2010 nyarán szakembereivel a kápolnába. A kiállítás befogadását dr. Tamás Judit, a KÖH elnöke külön levélben köszönte meg a település akkori vezetőjének, Fábry Szabolcsnak. Ez az építészkörökben rangos és egyedi kiállítás – derül ki Barabás tervéből – “levételre kerül”.

Bebetonozott fővárosi cég: 15 millás szerződés 5 évre

Nem kerül levételre azonban a sokak által kritizált (egyik levélírónk szerint “torzonborz-gyűjtemény”), egyesek szerint a magyar történelemhez és a magyarság királyaihoz méltatlan úgynevezett panoptikum. Ahogy az kiderül a beszámolóból, az előző vezető, Tupcsia Péterhatározott idejű, 5 éves időtartamra szóló szerződést” kötött 16 életnagyságú viaszfigura kiállításáról, amelynek bérleti díja 140 forint/látogató. Az új ügyvezető – írja beszámolójában Barabás – koncepciójába nem fér bele a panoptikum-kiállítás, azonban jogásszal konzultálva elállt ettől tervétől, mert a szerződés felbontása esetén a Kinizsi kft-nek komoly kártérítési díjat kellene fizetnie. Ügyesen bebetonozták ide a kiállítás tulajdonosát, a Budepest XVIII. kerületében székelő Arkona Trade kft-t. Barabás Borbála leírja, hogy számítása szerint szerződésbontás esetén a fővárosi cég haszonelmaradása 15 millió forint lenne “nagyságrendileg”. Elképesztő, gondolhatják sokan, kivált annak tükrében, hogy a falu cégének vezetője maximum 500.000 Ft értékig köthetett megállapodást, szerződést bárkivel testületi hozzájárulás nélkül.

Népszerűek voltak a helyi fiatalok - őket még nem keresték meg

Nem kereste meg senki a helyieket – viszont akadt 3,8 millió forint külsős programokra

Minket senki nem keresett meg, pedig szívesen összeszedtem volna a srácokat jóval kevesebbért is – vallja a nagyvázsonyi panziótulajdonos, nemzetközi hírű lovas kaszkadőr megkeresésünkre. Ugyancsak nem keresték a faluban élő többi lovast sem, sem a lovasbemutatókat rendszeresen vállaló férfiakat, sem a lovas egyesület vezetőt, tagjait, de a korábbi lovagi játékokban szereplő lovas hölgyeket sem. Megkeresésünk apropóját az adja, hogy a község cégének költségvetéséből kiderül, 3.810.000 Ft-ért vásárol a falu vállalkozása külsős programot. Mint az a szöveges indoklásból kitűnik, a szentgáli Megyer Sarja hagyományőrzői ennyiért jönnek el május elejétől augusztus végéig heti három napon át jelmezes lovas várjáték bemutatására; május-júniusban heti három napban, július-augusztusban minden nap középkori haditorna állomások üzemeltetésére és május 12-23-án alternatív programokra (jórészt kézművesek ill. vadmadarak röptetése szerepel a kínálatban). “Ismerjük a szentgáliakat, nagyon jó műsort tudnak csinálni, magas színvonalat képviselnek” – mondják egyöntetűen a helyi lovasok, de rögtön hozzá is teszik, hogy a helyiek illetve a helyiek vezetésével is meg lehetett volna szervezni a programokat, akár a szentgáliak és környékbeliek eseti vagy rendszeres bevonásával. “Szívesen betanítottam volna a helyi fiatalokat és nagyon magas színvonalú műsort lehetett volna összehozni a helyi erőkkel” – nyilatkozta nagyvázsonyi önkéntesünknek a helyi panziótulajdonos és a világ számos pontján forgató Balog D. Menyhért lovaskaszkadőr, aki olyan filmek vezető lovasdublőre, mint többek között a Trója vagy a Napoleon-film. Nem keresték meg a helyi művészeti csoportokat, felnőtt táncosokat sem és a Facebook-megjegyzések szerint a turisták nagy megelégedésére évek óta szereplő helyi fiatalokat sem. Igaz, utóbbiak még reménykedhetnek, hiszen a személyi jellegű költségek között szerepel egy “nyári szezonális munkára felvett diákmunkaerő” tételsor is. Ebből a költségsorból kiderül, hogy míg a kb. 2 ló és 4 ember / 3,8 millióval szemben11 diákmunkás 2 hónapi béreként 2,365 millió forinttal tervez a Kinizsi kft a 2012-es évben. Gyors fejszámolást végeztünk: a külsősök napi munkája közel 12.000 Ft-ot ér, míg a diákoké kb. 3.500 Ft-ot fejenként.

Marketingre, külsősökre, fejesztésre 16 milliót költ az új vezetés. A helyi lovasoktól senki nem kért együttműködést

“Ezért kellett volna a helyi pályázót megválasztani, mert itt úgy tűnik, nagyon komoly emberi és szakmai értékeket képviselő helyi emberekre nincs szükség, őket senki meg sem kereste. Ha jó helyismerettel rendelkező és a nagyvázsonyiak felé nyitott vezetés lenne a faluban és a cégnél, akkor a helyiekre alapoznák a  vár programkínálatát. Ez nyilván sokkal több munkával, fáradtsággal, szervezéssel és napi jelenléttel járna. Ami a várnál történik, az a legegyszerűbb: kiadni bérbe a programokat többmillióért, amitől várhatóan több vendég nem lesz, viszont nincs is vele “macera” – fogalmaznak a Nagyvázsony-térség Turizmusáért Egyesület vezetőségének tagjai hírünk hallatán.

A falu vezetését hiába kerestük meg elektronikus levélben, nem jött válasz korábbi kérdéseinkre. Mi azért reménykedünk és összefoglaljuk, amit tudunk. Van egy intézményünk, amely 2011-ben több, mint 62 millió forintot bevételt termelt. Ez a cég idén külsős programokra, marketingre és kiállítás- ill. egyéb műszaki megújításokra összesen 15.857.500 Ft-ot tervez. Ennyi plusz van a rendszerben a cégvezetés költségvetése szerint. Kérdések: hoz-e ez a közel 16 millió forint ennyi plusz vendéget, bevételt? Nem lenne-e célszerűbb helyi vezetővel helyi emberekre, helyi termékekre alapozva valószínűleg töredék ennyiért programokat, attrakciókat szervezni? Ha ennyi plusz forrás volt korábban a falu cégénél, hova folyt annak jelentős része? A wc kialakítására? A turistaszálló-tetőtér kialakítására? Megkérdeznénk a kőműves-kivitelezőket, de az az igazság, nem helyieket bízott meg a cég korábbi vezetője, így nem érjük el őket. És megkérdeznénk a Nyuzó László által fémjelzett Felügyelő bizottságot is minderről. Várjuk véleményét!

NVMA – Gömöry

Az első zenés kisfilm bemutatja az elmúlt évek forgatagát a vár körül. A helyi programok, a Dumaszínház tömegével hozta falunkba a turistákat és ingyenesen többmilliós értékű reklámokat, filmeket, tv-műsorokat. Az olyanokat, mint az az összeállítás:

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , ,

Egy hozzászólás a(z) “Súlyos milliók marketingre, külsős fellépőkre – a helyieket nem keresték meg” bejegyzésre

  1. […] van – de ez utóbbiról, illetve a többmilliós, sajátos várbüdzséről az itt olvasható cikkünkben már írtunk. És még fogunk […]