2017. oktober 21., Orsolya

Az ősök iránti tisztelet összeköthet bennünket

ÚJ VIDEÓVAL (kisfilm) frissítve

Fábry Szabolcs, a rimaszombati múzeumalapító, Fábry János ükunokája. 1971-ben született Zircen, Veszprémben nőtt fel, ma Nagyvázsonyban él családjával, de kötődése Felvidékhez egyre erősebb. Legutóbbi látogatását végigkísérte a Felvidék.ma főszerkesztője és egy felvidéki magyar adásnak készült kisfilm is készült, amely letölthető innen illetve a www.televizio.sk honlapról is.

Az eredeti riport elolvasható a www.felvidek.ma honlapon, ha ide kattint

A felvidéki magyar TV kisfilmje már megtekinthető ezen a linken

2008 óta kicsit hazajár Felvidékre

2008 óta járunk tudatosabban Felvidékre – mondja Fábry a beszélgetés kezdetekor. Ekkor kapták meg ugyanis a Gömör-Kishonti Múzeumegyesülettől a Fábry János-díjat. B. Kovács István és társai ezzel a díjjal elismerték azt a munkásságot, amit a déd- és ükszülők végeztek. Ez nagyon jól esett, mert azokban az időkben különösen azt éreztem, hogy a régi magyar családokra, azokra, amelyek otthonról generációkon keresztül hozzák a nemzetépítési gondolkodásmódot, nem igazán van szükség. Ma nem arra a tudatos, gerinces hozzáállásra van szükség a politikában, a kultúrában, a társadalomban, amit például őseim is képviseltek. S itt, Rimaszombatban éreztem először, hogy azt mondták az itteni magyar szervezetek képviselői, hogy el kell ismerni egy családot, a díj esetében a Fábry családot, amely sokat tett a Kárpát-medencében ezért a közös hazáért – idézi vissza Fábry Szabolcs azon érzéseket, melyeket a díj átvételekor megélt (Gömör TV-tudósítás erről itt nézhető meg). Ezt követően aztán évente többször is ellátogatnak Gömörbe és Felvidékre. Felesége, Fábryné Dr. Takács Tímea jogász-politológus, vecsési sváb származású. Három gyermeket nevelnek, Laura Anna 2002-ben, Csanád Zsolt 2005-ben, Lehel Sándor 2007-ben született. Legutóbbi látogatásuk alkalmával Rimaszombatban tovább elidőztek, s a gyerekeknek is megmutatták a helyi értékeket.

B. Kovács István, a Gömör-Kishont elnöke, Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész és Fábry Szabolcs a rimaszombati emlékmű tervezett helyét szemlézik 2010 tavaszán

Civilként visszatér a hagyományokhoz
Megtekintették a Három Rózsa Kávéház galériájában a Gömöri Fotóklub fényképkiállítását, ahol több fénykép is elgondolkodtatta a családot. Fábry Szabolcs gyerekei előbb fényképen, majd a valóságban is megismerkedtek a Fábry János alapította egyházi gimnázium mai épületével. Fábry Szabolcsot egy gömöri pásztor fényképe ragadta meg. Mint elmondta, kiskora óta vonzódik a pásztorvilághoz, s úgy gondolja, hogy abban van a jövőnk, ha magunk is visszatérünk a termeléshez. Oly annyira, hogy most így negyvenegy néhány évesen én magam is jószágtartó lettem. Egyelőre igáslót, illetve bárányt, kecskét, baromfit tartunk, de a tervek szerint idén szeretnénk egy kisebb bivalyállományt telepíteni a faluhatárban lévő legelőnkre. Agronómus barátommal közösen fogjuk majd a húsukat és a tejükből készült különleges sajtjukat forgalmazni a térségben. Sokáig voltam Nagyvázsony polgármestere, s mindig is arra törekedtem, hogy a hagyományos állattartás helyzetbe kerüljön. Most olyan munkalehetőségem van, amikor képzéseket tudunk szervezni, amelyet azok is igénybe vehetnek, akik újra elkezdenek gazdálkodni – árulta el. Nagyvázsonyban vendégházat is üzemeltet, ahol aktív klubélet zajlik, mint mondja részben civil szervezetek, kulturális rendezvényei, részben pedig a Fidesznek (melynek helyi elnöke) vannak ott programjai. Az önkéntesség nem áll távol tőle, évek óta a közösségért tevékenykedik.

Felvidéki cursilló és hitoktatás
Nagykőrösön 1998-ban végzett a református egyetem főiskolai karán tanító-hitoktatóként. Veszprémben az Ifjúsági Minisztérium háttérintézményében dolgozott, óraadóként hittant tanított kicsiknek, alkalmazott pedagógiát főiskolásoknak, s helyettes-lelkészi szolgálatot látott el Nagyvázsonyban. Elkezdte a teológiát, amit a család, a politika mellett már nem tudott folyatni. 2001-2005 között a révkomáromi Selye János Egyetemen Kálvin János Református Teológiai Karán tanult. Az első legációját Gömörben tartotta. 2002 karácsonyán éppen a rimaszombati református templomban hirdethetett igét, melyre azóta is emelkedetten gondol vissza. Idén az Evangélikus Hittudományi Egyetemen fejezi be a teológiát a tudományos, azaz a szociáletika szakon. A szolgálatokat még mai napig végzi alkalmi szinten. Aktívan bekapcsolódik a cursilló szervezésébe. Ez egy katolikus gyökerű mozgalom, nyolcadik éve már református berkekben is elterjedt. Évente egy háromnapos alkalom, ami egy teljes megújulást ad. Egyik barátom úgy fogalmazott, hogy lelki wellness. Magyarországon, Erdélyben, Kárpátalján és most már Felvidéken is megrendezik. Itt éppen Rimakokaván szervezzük ezt a cursillót, s elmondhatjuk, hogy idén májusban már a harmadik alkalomra kerül sor. Hús-vér emberek, mérnökök, orvosok, vállalkozók tartják a programokat, s az a tapasztalat, hogy akik oda jönnek az élet sűrűjéből, azok megújulnak, s olyan emberektől hallhatnak a hitről, akiknek nem ez a szakmájuk, s a világi munkájukon túl kötelezték el magukat Jézus mellett – fogalmazott a cursilloról Fábry Szabolcs.

A cserkészet sem csak múlt
1990-ben került kapcsolatba a cserkészettel, 1991-ben tett cserkészi fogadalmat, 1998-ban pedig cserkésztiszti képzést végezte el. Veszprémben szervezte a református cserkészcsapatot, ahol 1992-1999 között volt a csapat parancsnoka. Részt vett a munkában azt követően is, több csapat újjászervezésében is segédkezett. Nagyvázsonyban is régóta tervezik a cserkészcsapat megszervezését. Talán mire a fiaim elérik a cserkészkorosztály, lesz is csapat – mondja, majd vall arról, hogy mi is törte meg életében ezt a lendületet. Minden évben szerveztem táborokat, Kárpát-medencében a legtöbb helyen. Több mint negyven tábort vezettem az elmúlt húsz évben, s kb. 4500 cserkész fordult meg ezekben a táborokban. Az egyik támogatást, amit megszerveztem és saját magam befizettem, megtámadták, s ennek köszönhetően kaptam is egy megrovást. Hibázni hibáztam, de abszolút jószándék vezérelt. Ez a támadás elvette a kedvemet egy időre, de véglegesen nem, úgyhogy lesz majd cserkészcsapat Nagyvázsonyban is – mondja, miután kis koszorút vitt gyermekeivel a református gyülekezeti ház falán található Hatvani István, a helyi cserkészcsapat névadójának emléktáblájához.

Tímea, Csanád, Lehel és Szabolcs az idén 130 éves Gömör Múzeum bejáratánál az alapító Fábry János festményével. Fotó: H.E.

A Gömör-Kishonti Múzeum és Fábry János alapító, az ükapa
Ezután nagy izgalommal meglátogatták a Tompa Mihály téren az eredetileg a Gömör-Kishonti Múzeumegylet és Fábry János által alapított múzeumot, melynek terjedelmes gyűjteményeit is megtekintették. A múzeum gazdag társadalmi és természettudományi gyűjteményanyagban, száma meghaladja a 93 000 gyűjteménytárgyat. A múzeum legértékesebb tárgyait a neolit kori régészeti tárgyak, a Krisztus előtti 2. évezred elejéről származó az istenségeket ábrázoló antropomorf urnák, az őskori bronztárgyak képezik, továbbá a 16.-19. századból származó történelmi és néprajzi céhemlékek, s nem utolsó sorban a 17.-20. századokból származó terjedelmes népi kerámia gyűjtemény együttes. A képzőművészeti gyűjteményt 18.-20. századi gazdag portréalkotások képezik. A múzeum legvonzóbb gyűjteményei közé tartozik az Egyiptomból, konkrétan az Abusir-el-Melek lelőhelyről származó női múmia, amely az eredeti szarkofágban van megőrizve.
Az északi peremvidék egyik kulcspontja, Rimaszombat, s ezért van nagy jelentősége, hogy itt megalakult ez a múzeum, amelynek mindig is feladata volt a gömöri kultúra ápolása – emelte ki Fábry Szabolcs a tárlatnézést követően. Hasznos volt számomra, hogy meg tudtuk nézni ezt a múzeumot, kicsit alaposabban, mint korábban, amikor a 2008-as ünnepség alkalmából látogattunk ide. Jó volt találkozni a kétnyelvű feliratokkal, már ott ahol lehetett. Ha Fábry Jánosra is gondolunk, aki 130. éve alapította ezt a múzeumot, jó volna, ha kétnyelven szerepelnének a kiírások. Annál is inkább, mert Fábry János egész életét arra szentelte, különösen a 1848/49-es szabadságharcot követően, hogy a magyar kultúrát ápolja, a magyar nemzet ügyeit szolgálja. S ezt úgy tette, hogy a másik, a kisebbik gömöri nemzetiségnek, a szlovákságnak is mindig tisztelte az anyanyelvét és a kultúráját is – hangsúlyozta ezt a fontos üzenetet az ükunoka. Az időszakos tárlatok is teljesen szlovák nyelvűek, maga a cégtábla is csak egynyelvű, az titkárnő is csak tolmáccsal tudott beszélni a múzeum alapítójának a leszármazottjával. Keresték Fábry Jánost ábrázoló nagy festményét, az viszont a raktárban van, de a látogatás alkalmából készségesen előhoztak a Fábry családnak. A szépunokák örömmel fedezték fel rajta őseik vonásait, és fényképezkedtek a kép mellett. A munkatársak ígéretet tettek rá, hogy az értékes képet az ünnepségre előveszik, s nem lesz eldugva. Az igazgatóasszony sem tudott magyar nyelvű naptárt adni a családnak, viszont szívélyesen eltársalgott velük magyarul, s meghívta őket a szeptemberben megrendezésre kerülő jubileumi ünnepségre. Fábry Szabolcs jól átérezte, hogy anyanyelvükért mindennapos küzdelemben élnek itt a magyarok. Ezért is szívesen állt egy kezdeményezés mellé…

Emlékmű-együttes helyi szülötteknek
A rimaszombati magyarok szervezetei, a Gömör-Kishonti Múzeumegyesület, több helyi magyar értelmiségi jelezte, többek között B. Kovács István, hogy a Tompa téren szeretnének kialakítani egy emlékmű-együttest. Egyfajta szimbólumát a gömöri gondolkodóknak. Ennek kapcsán volt szerencsénk Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművésszel eljönni Rimaszombatba. Megnézte ezt a teret, s megálmodta az emlékművet – árulta el Fábry Szabolcs. Mint megtudtuk a tervek elkészültek. S most úgy az Anyaországban, mind a Felvidéken a forrás előteremtése folyik. Zajlanak az előkészületek, ami teljesen helyi ügy, annyi tisztem van, hogy próbáljak segíteni abban, hogy minél többeknek szívügye legyen – mondta. Hozzátette: Nagyon fontosnak tartom, hogy az északi nyelvhatáron, ahol a két kultúra találkozik, s ahol többek közt Ferenczyk, Blaha Lujzák, s ugye Fábry Jánosok születtek, ott vegye mindkét nemzet fontosnak, hogy ez egy találkozási pont. A nyelv egy évszázada elválasztott bennünket, de remélem, most eljön az az idő, amikor pont az ősök iránti tisztelet fog összekötni bennünket. Itt élünk, egy fogyó Európában, egy demográfiailag, a család-, a kultúra, az értékek szempontból, radikálisabbak úgy fogalmaznak, hogy pusztuló Európa közepén, ahol épp itt az ideje, hogy összekapjuk magunkat, európai keresztény kultúrából származó nemzetek, s egy találkozási pontban közös ügyet képviseljünk.

Vörös Attila, a Bástya Egyesület elnöke és Fábry Szabolcs koszorúznak a temetőben 2011. október 23-án

A Fábry-sírbolt a rimaszombati temetőben és a Feltámadás
Rimaszombati látogatásukat a köztemetőben fejezték be. Nem tudják megkoszorúzni az ükapa, Fábry János sírját, mert az temetőrombolás áldozata lett. A sír kétszáz méterre volt a mai temetőtől. A régi temetőt a kommunizmus utolsó éveiben, 1979-ben pusztították el, arra hivatkozva, hogy a közeli vasút felett építik a közúti hidat. A múzeumalapító fia, Fábry Szabolcs dédnagyapja, id. Fábry Zoltán Szolnok város rendőrkapitánya, majd Rimaszombat város rendőrfőtanácsosa a családi sírboltban nyugszik. Itt helyeztek el virágcsokrot.
A Bástya Egyesület 2006 óta itt emlékezik az 1956-os forradalomra, ugyanis Fábry Szabolcs nagyapja, ifj. Fábry Zoltán huszártiszt a kommunizmus áldozata lett, s 1951-ben kivégezték. A Nemzeti Pantheonban nyugszik Budapesten, 1991-ben rehabilitálták és posztumusz ezredessé léptették elő. Rá és az áldozatokra emlékezve 2011-ben 56-os emlékkőt is elhelyeztek a sírbolt előtt, felavatásán szintén részt vett Fábry Szabolcs, ahol elfogadta, s anyagilag megtámogatta az egyesület felajánlását, mi szerint az omladozó emléket felújítják. A tervek szerint emléktáblát is elhelyeznek a mártír ifj. Fábry Zoltánnak, s a sírgyalázás áldozatául esett Fábry Jánosnak, akinek a hamvait a kövekkel, törmelékkel a város szélére Rimajánosi melletti Sárközi-pusztára öntötték. Azért az egy szimbólum, hogy id. Fábry Zoltán sírkövére azt íratta, hogy “Tudom, hogy feltámadunk!” Ez a felirat teljesen elkopott, de még olvasható. A felirat megújul és ez a hitnek az igazsága is: bebizonyosodik, hogy feltámadunk. Nemzetileg is lehet ezt értelmezni, s a keresztény ember számára szintén biztonságot ad ez az üzenet – bizakodik Fábry Szabolcs…

Homoly Erzsó,

Felvidék.ma

A 2011-es, őszi koszorúzásról film itt tekinthető meg.

Címkék: , , , , , , , ,

Hozzászólás nem engedélyezett.