2018. oktober 15., Teréz

Semmibe vett örökség 1: “a kiállítás levételre került”

A HÓNAP TÉMÁJA (VIDEÓVAL)

Frissebb cikkek ezen írás alatt

Nem tudom, hogyan mondjam el 80 éves édesanyámnak a hírt – fogalmazott ifj. Sedlmayr János. Történt ugyanis, hogy a hozzátartozók és a tulajdonos Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) tájékoztatása nélkül vette le a Sedlmayr János-emlékkiállítást a Kinizsi Vár üzemeltetője. A kiállítás 2010-ben került falunkba (fotónkon az átadás), amelyet a falu- és várvezetés idén tavasszal lebontott. A családtagok és a KÖH munkatársai megdöbbentek és sokan kegyeletsértőnek tartják a lépést.

A Nagyvázsonyi Képviselő-testület és Vígh-Krupla Orsolya polgármester ez év februárjában kapott megdöbbentő és anyagi szempontból súlyos milliók elköltéséről szóló beterjesztés Barabás Borbálától, az önkormányzat 97%-os tulajdonában lévő Kinizsi Non-profit kft. vezetőjétől. Az idei szakmai és anyagi terveiket felvázoló beszámolóból már írtunk ebben az írásunkban, ahogy arról is beszámoltunk az itteni cikkünkben, milyen sajátságos körülmények között lett a mencshelyi TSz volt elnök-helyettesének lánya a község cégének vezetője. A nem Nagyvázsonyban élő Barabás Borbála busás fizetéssel, az önkormányzati dolgozóktól elvett cafetériával és (mivel vidékről jár községünkbe), utiköltség-térítéssel, telefonnhasználattal felvértezve döntött úgy, hogy ki tudja milyen okból a Sedlmayr-kiállítás “levételre kerül” (idézet a Barabás Borbála készítette beterjesztésből). A hideg-rideg, indoklás nélküli tényt a polgármester elfogadta, a testület többsége is tudomásul vette.

Kicsoda Sedlmayr János – és hogyan került Nagyvázsonyba?

Krizsán András, az idén Ybl-díjjal kitüntetett építész, Makovecz-tanítványtól megtudtuk, az osztrák származású Sedlmayr János neve fogalom az építészetben. Hogy miért is, arról a Magyar Szemle c. szakfolyóirat mementója ír részletesen ebben az írásában. Itt röviden leírjuk, hogy a világviszonylatban is szakmai körökben ismert és elismert építész  nyolc esztendeje halt meg (A Nemzeti Múzeum mementó itt olvasható). Nevéhez kötődik az ország számos épített örökségének felújítása, műemlékének megújítása, hiszen egész életében a magyar műemlékvédelem élvonalában dolgozott. Nagyvázsonyban ő vezette és tervezte a vár rekonstrukciós munkálatait és neki köszönhető, hogy Kinizsi vára látogathatóvá vált az 50-es évek végére (a faluban ismertebb munkatárs, Éry István a régészeti feltárás munkálatait vezette).

Nem véletlen tehát, hogy a falu legjelentősebb műemlékének és egyben bevételi forrásának is számító vár kapta meg azt a kiállítást, amely Sedlmayr János munkásságát mutatja be. A kiállítást a KÖH pályázati forrásból készítette el és először az egyik legrangosabb európai szakmai program keretében Budapesten, a Budai Várban állította azt ki 2008-2009-ben. A község akkor vezetője, Fábry Szabolcs a Művészetek Völgye rendezvény keretében alakított ki szoros kapcsolatot a dr. Bagdány Judittal, a KÖH jogászával és munkatársaival, így sikerült elérni, hogy az építész körökben is rangos életművet bemutató anyag Nagyvázsonyban került. Dr. Tamási Judit, a KÖH elnöke meleg hangú levélben köszönte meg az együttműködést a község volt polgármesterének, amely levelet a kiállítás megnyitóján olvastak fel. A kiállítás megnyitójára az azóta Füredre költözött (cikk erről itt) DumaVölgy-HumorVár rendezvény keretében, 2010-ben került sor, amelyen megjelentek a KÖH vezető szakemberei valamint a Sedlmayr-család tagjai is (címlapfotónkon középen állnak a vázsonyi ünnepségen).

A Kinizsi Vár rekonstrukciós rajza. Sedlmayr János eredeti grafikája 1968-ból

Megdöbbentek a családtagok és a KÖH vezetői is

Nagyvázsonyinak nem úgy kell lenni, hogy úton-útfélen hangoztatjuk, hogy itt élünk vagy születtünk – fogalmazta meg F. Zoltán építész a szezonnyitó ünnepségen (beszámoló itt). Az építésziroda vezetője kifejezetten a Sedlmayr-munkásság miatt látogatott el falunkba és meghallgatta a Vígh-Krupla Orsolya sok helyen hangoztatott, leírt vázsonyi születését hangsúlyozó megnyitó gondolatait majd csalódottan látta: eltűnt a kiállítás.

Még azt nem tudom, hogy édesanyámat, aki az elmúlt hónapban volt 80 éves, hogyan tájékoztatom a nem várt, szomorú és számunkra teljesen érthetetlen eseményről – írja ifj. Sedlmayr János, aki építészmérnökként egy tekintélyes cég ügyvezetője is egyben. Majd folytatva nyilatkozatát, kifejti: sajnos úgy tűnik, a pénz szeretete megint győzedelmeskedett a kultúra szeretete felett… Egy dolog teljesen biztos: ha a “levételre került” kiállítási anyagnak bármilyen baja esik, kénytelenek leszünk jogi úton elégtételt követelni. A kiállítási anyagra, mint szüleim szellemi hagyatékára, mindenképpen igényt tartunk, mint ahogy gondolom a KÖH is.

Kérdésünkre a szellemi örökösök közül ifj. Sedlmayr János kategórikusan kijelentette, őket senki nem kereste meg a kiállítás levételével. Beszéltünk olyan családtaggal is, aki kegyeletsértőnek nevezte a lépést. Egy építész-jogász hölgy kifejtette: az apósa munkásságának emléket állító emlékkiállítást az ország számos helyén örömmel fogadták volna, hiszen a soproni Fabricius-háztól Kőszegen, Budapesten át Egerig lehetne sorolni a középkori műemlékeket, ahol bencéseknél érettségizett, műegyetemen diplomát szerzett Sedlmayr János vezette az építészeti munkálatokat. A hírt csak óvatosan beszélték meg a családban, hiszen az 1932-ben született és 2004-ben elhunyt szakember idős özvegye még él, szintén részt vett a megnyitón és könnyeivel küszködve köszönte meg két éve a kiállítás befogadását. Őt nagyon megrendítheti, ha értesül, mi történt a férje munkásságát bemutató kiállítási anyaggal. A leszármazottaknak az fájt a legjobban, hogy őket meg sem kereste Nagyvázsony új vezetője, Vígh-Krupla Orsolya, sem a vár vezetője, Barabás Borbála.

Ahogy a vár felett szakmai felügyeletet gyakorló örökségvédelmi hivatal munkatársait, vezetőit sem tájékoztatták a kiállítás lebontásáról, levételéről. Erről a lépésről Dr. Tamási Judit elnök biztosan nem értesült, a KÖH veszprémi vagy budapesti illetékeseit nem értesítették a kiállítás levételéről.

Dr. Tamási Judit, a KÖH elnöke. 2010-ben levélben köszönte meg a kiállítás befogadását. A levételről 2012-ben senki sem értesítette őt

Felháborodott a szakma

Krizsán András Ybl-díjas építész mellett más szakemberek is megszólaltak az ügyben. Jankovics Marcell Kossuth-díjas művész és kultúrtörténész, a Nemzeti Kulturális Alap nyugalmazott és a Magyar Művelődési Társaság (MMT) jelenlegi elnöke felháborodásának hangot adva támogatásáról biztosította azokat a civil és közéleti szervezeteket, akik a kiállítás megmentését munkálkodnak és megdöbbenve értesült a hírről. Dr. Csákyné Márk Anna Veszprém Megye Nívódíjával kitüntetett művelődés-szervező, a kulturális tárca szakértője, az MMT főtitkára szintén döbbenten nyilatkozott a hír hallatán: “fiam, Fábry Szabolcs, örömmel újságolta 2010-ben a kiállítás Nagyvázsonyba kerülését, amelynek levétele nagyon megdöbbentett. Jómagam a megyei művelődési központ munkatársaként 1976-1990 között, éveken át koordináltam a Nagyvázsonyi Lovas Napok kulturális programjait és volt szerencsém találkozni az örökségvédelem szakembereivel. Nagyon sokan dolgoztak a kultúra, a műemlékvédelem, az idegenforgalom szakemberei közül azon, hogy Nagyvázsony méltó helyet töltsön be a hazai művelődés, turizmus területén. Ilyen volt Sedlmayr János is. Megdöbbentő és tapintatlan a feltehetően tudatlanságból fakadó lépés,  száműzés.”

A vázsonyi születését rendszeresen hangoztató, leíró faluvezetőnek úgy tűnik, az örökség védelme nem szívügy

A helyi vezetők hallgatnak

Szerkesztőségünk március eleje óta harmadszor kereste meg írásban, kérdéseivel a település polgármester asszonyát, Vígh-Krupla Orsolyát. Nem kaptunk a megdöbbentő költekezést, a külsősök alkalmazását, a Dumaszínház költözését és a várat üzemeltető nonprofit kft. vezetői kinevezését firtató kérdéseinkre  sem választ, ahogy a Sedlmayr-kiállítás levételét firtató kérdéseinkre sem reagált senki. Egyik önkéntesünk annyit tudott meg, hogy május 17-én, csütörtökön még biztosan nem értesítették a KÖH-öt sem és az örökösöket sem a kiállítás tél végi levételéről.

Azon túl, hogy a dokumentumok nyilvánosak (az önkormányzati cég esetében különösen), a kérdéseknél 8 napon belüli válaszadás kötelezi az önkormányzat vezetőjét és egy önkormányzati tulajdonú cég vezetését is. A kérdéseinkre elmaradt válaszok tehát sajátos hozzáállást tükröznek. Sokan, akik a helyi turizmusban élénkítésében érdekeltek és valóban szívükön viselik Nagyvázsony jövőjét,  aggódnak. Az állami tulajdonú műemlékben a szakmai felügyeletet ellátó KÖH, mint hatóság kiállítását kiebrudaló döntésnek az erkölcsi következményeken túl akár súlyos szakmai következményei is lehetnek.

Izgalmas lesz a második rész is

Azt írtuk címünkben, hogy “Semmibe vett örökség 1″. Egy, azaz első rész. Mert lesz folytatás. De az már egy másik örökség, másik ügy. Hamarosan folytatjuk. Sajnos.

NVMA-összeállítás

Köszönet a cikk összeállításában közreműködő budapesti, veszprémi, nagyvázsonyi önkénteseknek, segítőknek

Korábbi Hónap témái cikkek:

Nem nyert a Kertalja u-i felújítás-pályázat, de 1,8 millióba került

Súlyos milliók marketingre

Füreden folytatja a Dumaszínház – elvesztette településünk legjelentősebb fesztiválját

Várügy: az önkormányzat a drágább megoldást választotta, nem kellett a helyi jelölt

Hova folytak a százezrek? (Demokrata-cikk)

Kisfilm a várról (zene: Kárpátia):

Címkék: , , , , ,

Hozzászólás nem engedélyezett.