2018. oktober 17., Hedvig

Négy és fél millió forintos veszteséget “termelt” a vár

HÓNAP TÉMÁJA 1.

Nagyvázsony Önkormányzatától hárommillió forintot bőven meghaladó  (pontosan: 3.358.000 Ft.) hozzájárulást kapott a Kinizsi Várat üzemeltető non-profit kft, mégis  a várat üzemeltető cég tavaly korábban soha nem látott méretű és mértékű veszteséget termelt. A Kinizsi Kft-t 2011 márciusától Stefanovitsné Sipos Mária képviselő vezette félidőig, majd 2011 nyarától Barabás Borbálát választották a 97%-ban önkormányzati tulajdonú vállalkozás élére. Az ügyvezető szöveges jelentésében azzal magyarázza a 4.481.000 forintos a veszteséget, hogy “nehezen indult a szezon és az országban is nehézségek tapasztalhatóak”.

Egymással ellentmondó szöveges és táblázatos kimutatást kaptak a képviselők a nagyvázsonyi Kinizsi Non-profit kft-től. Ráadásul azt is késve. A két teljesen nyilvános dokumentum, a társaság tavalyi évi szöveges beszámolója valamint a mérlegkimutatás táblázata itt tekinthető meg:

Kinizsi Non-profit kft közhasznúsági jelentése szöveges

Kinizsi Non-profit kft közhasznúsági jelentése táblázat

A szöveges dokumentum szerint a közhasznú tevékenység termelt 3.826.000 forint veszteséget, a vállalkozási tevékenység pedig 655.000 forint mínusszal zárta a 2011-es esztendőt. A táblázatos beszámoló szerint éppen fordítva, a vállalkozói tevékenységből fakadt a több, mint 3,8 milliós veszteség és a közhasznúság került mínusz 655 ezer forintba (érdemes tudni: a non-profit kft. közhasznú tevékenysége a vár üzemeltetése, míg a vállalkozói tevékenység az ajándékbolt, jégkrém-árusítás és a turistaszálló. Törvény szerint a közhasznúságból fakadó bevétel-többletet, ha van, vissza kell forítani az állami tulajdonú műemlékre). Mindez mit sem változtat a tényen: a község cége közel 4 és fél milliós veszteséget termelt a Kinizsi várban, ami a falunak amúgy további több, mint 3 millió forintjába került. 

Meglepő “elöljárói” lazaság

A szöveges beszámolónak és a táblázatos mérleg adatainak felcserélése önmagában nagyfokú felületességre utal, de ne akadjunk fel pusztán ezen az “apróságon”. Van itt más is. Azon ugyanis már sokkal izgalmasabb elmélkedni, hogy mindezeket a dokumentumokat a képviselők május 25-i dátummal, este fél kilenckor kapták meg elektronikus levélben. Így a nagyvázsonyi testületnek esélye sem volt szabályosan tárgyalni a 2011-es mérleget, hiszen azt legkorábban június elején fogadhatták volna el, de végül is erre a testületi ülésre június 14-én került sor. Ez már csak azért is érdekes, mert a hatályos törvények és jogszabályok szerint május 31-ig be kellett volna küldeni az elfogadott mérleget az állami szerveknek. Ellenkező esetben, késés esetén a hatóságok a Kinizsi Non-profit kft-t akár további milliókra is büntethetik.

Ezzel a kis csúszással a 4 és fél milliós veszteség mellé a cégvezető további néhány milliós büntetést kockáztat, amit a céget felügyelő bizottság elnöke Nyuzó László és Vígh-Krupla Orsolya polgármester kellene, hogy “észre vegyen” . Itt jegyezzük meg, hogy a testületi ülésen és a felügyelő bizottsági ülésen a polgármester asszony illetve Nyuzó elnök úr (aki egyébként korábban heves választási kampányt folytatott Vígh-Krupla mellett) csont nélkül elfogadták a beszámolót. Így, egymásnak ellentmondóan, felületesen, időben is jelentősen megcsúszva.

Nyuzó László felügyelő bizottsági (fb) elnök honlapjának egyik beszédes fényképe. Az fb tudomásul vette a 4,5 milliós veszteséget

Nem volt előjel nélküli ez az “eredmény”. Ahogy arról korábban is beszámoltunk ebben a cikkünkben, a Kinizsi Non-profit kft. eszméletlen pénzköltést tervezett az idei évre. A tervek szerint idén mintegy 5 millió forintért szeretne a cég a veszprémi  Praznovszky úr közreműködésével kiállítást berendezni, átrendezni. Mindezek mellé a faluból idén távozó ingyenreklám, a Dumaszínház helyett Barabás Borbála cégvezető (az ő kinevezéséről itt írtunk) több, mint 3 millió forintot kíván marketingre, reklámra költeni. Még nem tudjuk, ezek a tervek miként valósultak meg, de az biztos, hogy a várat üzemeltető cég év elején úgy tervezte, hogy további közel 4 millió forintért szerződik külsős produkcióval. (Az idei produkcióval szemben a nagyvázsonyi fiatalok tavaly összesen alig kaptak egy millió forint feletti összeget népszerű és látványos műsorukért).

A polgármestert úgy tűnik, nem érdekli és nem nyilatkozik

Ezt a 12 milliót lazán elköltő és elkölteni tervező koncepciót, (akár csak a tavalyi 4,5 milliós veszteségről beszámoló jelentést) elfogadásra javasolta Vígh-Krupla Orsolya polgármester. Mindkettőt el is fogadta a képviselő-testület, köztük Stefanovitsné Sipos Mária képviselővel, aki a céget tavaly félidőig vezette. Hírportálunk írásban tett fel kérdéseket Vígh-Krupla Orsolya polgármesternek, többek között a vár anyagi ügyeivel kapcsolatban is. A településvezető azonban hetekig nem válaszolt, majd több, mint egy hónapos némaságát megtörve egy sorban közölte, hogy nem hajlandó nyilatkozni. Nem írtuk meg neki, itt jelezzük. Nem nekünk, hanem a közvéleménynek lenne (erkölcsi) kötelessége a válaszadás – kivált falu vagyonával kapcsolatban. Kerestük a falu honlapján is a vár dolgaival kapcsolatos beszámolót, de ott az iskolai és óvodai illetve civil szervezetek eredményei mellett erről a kérdésről nem írnak semmit. A hivatalos megszólalásokból pedig csak annyit sikerült megtudni, hogy településvezető 30 éve itt született, a felmenők között is vannak régi nagyvázsonyiak és a polgármester asszony kis korában szeretett játszani a várban, a vár körül.

Néprajzi múzeum: kosz, törmelék, méteres gaz volt az udvaron - vár kft. örökségeként

Hab a tortán: megdöbbentő rendetlenség, eltűnt tárgyak az elhanyagolt múzeumban

Ahogy azt másik Hónap témája írásunkban is jeleztük, a várat üzemeltető kft. idén nem nyitotta ki a nagyvázsonyi néprajzi múzeumot. Sem az iparos felmenőkkel büszkélkedő polgármestert, sem a kulturális örökség megőrzéséért a falu pénzéből több, mint 3 millió forintot kapó non-profit kft vezetőjét nem igazán izgatta a kérdés: mi lesz a nagyvázsonyi iparos történetet is bemutató, XIX. század eleji népi lakóház sorsa. Így került az a Pontes üzemeltetésébe. A civil szervezet igyekszik élettel és tartalommal megtölteni a múzeumot. Nem egyszerű, hiszen elképesztő állapotokat találtak a néprajzi múzeumban. Erről Fábryné dr. Takács Tímea, a Pontes elnöke számolt be portálunknak.

A rézműves műhelynél lévő kis irodahelyiségben penész lepte be a Schumacher házról szóló kiadványokat. A fiókos szekrényben pecsétes, megnyitott és megkezdett non-profit kft-s számlatömb hevert (nem hiányzik a cégnek?). Rozsdás dróton lóg az értékes függöny, de mögötte az ablak egy év alatt egyszer sem nem volt kinyitva. Doh- és áporodott szag mindenütt. Ez a kép fogadta a Pontes önkénteseit, amikor nekiláttak kipucolni, rendbe tenni a múzeumot, amit tavaly év végéig, nyár végéig a Kinizsi Non-profit kft. üzemeltetett Stefanovitsné vezetésével.

Mint megtudtuk, a Veszprém Megyei Múzeum oly’ mértékben felháborodott a tavalyi állapotokon, hogy a Bercsényi utcára nyíló szobát ki is ürítette. Stefanovitsné saját szavai szerint ezzel kész tényként szembesült. A múzeum akkori teremőrétől megtudtuk, ő a kiürítéskor hívta a volt ügyvezetőt, képviselőnőt, de csak nehezen érte el. A telefonba azt mondta, táborban van. Ekkor derült ki, hogy a XVII. század végi, eredi öntött, nagyvázsonyi pecsétnyomó eltűnt (1693-as!). A rendőrség nyomoz is a tárgy után, de a múltjukat féltőn szerető nagyvázsonyiak csak abban reménykedhetnek, hogy valamelyik nagyobb lebukásnál a rablott holmik közül előkerül a hallatlan érték.

A múzeum erre a nyárra gondos gazdára talált

Mit hoz a jövő?

A múzeum ideiglenes jó kezekbe került. Fábryné, Sándor Zsuzsa, Antallné Ildikó, Rózsás Andrea, Fábry Szabolcs, Kálmán József, Sipos Péter és egyre több önkéntes segítő szépen kitakarították. Az első szobába a Vöröstón élő Szabó László csodálatos berakásos bútorai kerültek és készül a Pontes az első nagyobb múzeum-rendezvényre (itt van a meghívója). Többen jelezték, hozzák kézműves és egyéb termékeiket kiállítani, bemutatni, kóstoltatni a múzeumba. Hisznek abban, hogy lehet felelősen, értéket őrizve, rentábilisan is “üzemeltetni” a kultúrát.

De mi lesz a várral, a vár tavalyi 4 és fél milliós veszteségével? Szigliget, Visegrád, Csobánc, Füzér, Csesznek, Csókakő… Csak  néhány példa azokból az állami tulajdonban lévő várak közül, amelyek üzemeltetői úgy látják el közhasznú tevékenységüket, hogy abból helyi gazdaságélénkítésre, térségi értékmegőrzésre és mentésre, minőségi programokra is futja.

A polgármester, a felügyelő bizottság elnök tudomásul vette az idei nagyvázsonyi állapotokat. Mindenki így jár majd el?

Gömöry

Címkék: , , , , , , , , , , ,

Hozzászólás nem engedélyezett.