2018. oktober 17., Hedvig

Nagyvázsony kieshet az önkormányzatok adósság-elengedéséből? És ha igen, miért…?

A HÓNAP TÉMÁJA

Teljesen átvállalja az állam az ötezernél kisebb lakosú települések adósságát, és az ötezernél nagyobb települések adósságállományának egy részét is átveszi – közölte Orbán Viktor miniszterelnök alig két hete. Könnyen lehet azonban, hogy Nagyvázsony ezzel a lehetőséggel nem fog tudni élni. Hogy miért nem, az kiderül összeállításunkból.

2003-2010: mesterséges eladósítás országszerte

Elsőként arról, miként kerültek az önkormányzatok az adósságok csapdájába 2003-2010 között Gyurcsány Ferenc öt éves kormányzása és Bajnai Gordon gazdasági minisztersége (illetve utóbbi egy éves miniszterelnöksége) alatt. Röviden összefoglalható ez a kérdés azzal, hogy ugyanúgy, ahogy ez idő alatt eladósodott a magyar állam, megduplázódott a munkanélküliség és ezen szocialista-liberális kormányzás alatt hagyták deviza-adósságrabságba zuhanni a magyar emberek jelentős részét is. Jól mutatják ezt a tényt a számadatok, amire rávilágított a miniszterelnök az Önkormányzatok az adósság csapdájában című konferencián, amikor Orbán Viktor a rendezvényen hangsúlyozta: “az MSZP-kormányok 2002 és 2010 között programszerűen hajtották végre az ország, az emberek és az önkormányzatok eladósítását.

Önkormányzatok hitelállományai 2003-2010. Sok települését elengedi a kormány

Ráadásul ez nem véletlenszerűen történt, mert az ország, az emberek és az önkormányzatok tönkremenetelén néhányan nagyon jól kerestek, olyanok, akik ott voltak az előző szocialista kormányokban vagy azok közelében.” A HVG  tudósításából kiderül az is, hogy önmagában az önkormányzati  hitelfelvétel nem feltétlenül negatív dolog. Erről Pokorny Zoltán beszélt, aki hangsúlyozta:n “egy dologtól óvnám magunkat, hogy az adósság és a hitelfelvétel a fekete pestis szinonimája legyen. A világon minden önkormányzat banki finanszírozásból fejleszt, tehát a hitel önmagában egy teljesen normális dolog. A fejlesztési hitel jó, és “90-es IQ felett van fejlesztési hitele egy önkormányzatnak. Az MNO.hu portál tudósításából kiderül, hogy Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, a főváros XII. kerületének polgármestere arra mutatott rá, hogy nem szabad összekeverni az önkormányzatok különböző hiteleit, mert a fejlesztési kölcsön teljesen elfogadott, a folyószámlahitel pedig szükséges. A problémát a működési hitel okozza, ez lökte adósságspirálba a települések egy részét – mondta az alelnök.

Pokorny szavai szerint a működési hitelek átvállalása fog tehát megtörténni, a folyószámla-hitelkeretek megmaradnak. Kettőt tippelhetnek olvasóink, hogy Nagyvázsonynak milyen hitele van… Nem. Aki a működésire tippelt, rossz lóra tett. Nagyvázsonynak folyószámla-hitelkerete van. A Fidesz alelnökének szavai szerint azok pedig nem kerülnek átvállalásra. Jogos a kedves olvasó kérdése: miért nem történt semmi annak érdekében, hogy a több, mint 300 milliós gazdálkodású Nagyvázsony hitelkeretének egy része fix, működési hitel legyen, ami kiszámíthatóbbá teszi a falu jövőjét és ráadásul, amit most átvállal az Orbán-kormány. A válasz egyszerű: hiába tett erre javaslatot szakértők hada, hiába terjesztette előkészítésre ezt a 2010-es hivatal és Fábry Szabolcs polgármester a testület elé. Voltak, akik leszavazták. Mert ők akkora “szakértők” voltak akkor is… Lássuk ennek történetét:

Nyúzó László képviselő 2010-ben: nem támogatta a hitelátszervezést, ésszerűsítést. Nagyvázsonynak könnyen nyakán maradhat az új vezetés által megduplázott forráshiány

2010: Nem az ésszerűsítésre – Nyuzó László szerint sajátságos, ha megkérdezik egy képviselőtől: “ugyan, miért nem?”

Nagyvázsonyban 2010-ben minden pont fordítva történt, hiába dolgoztak ki a szakértők és hiába terjesztett be a település akkori polgármestere olyan döntésjavaslatot, amely a település mozgásterét megnövelte volna.  A Nagyvázsony gazdálkodását átvizsgáló (és jelentős megtakarításokat eredményező) Vanin-Responsum kft ügyvezetőjének, Lendvay Endrének javaslatára Henn Ferencné körjegyző egy február 24-i ülésen a testületnek javasolta, hogy szervezzék át a község a hitelszerkezetét. A képviselő testület erre a javaslatra felhatalmazta Fábry Szabolcs polgármestert, hogy kérjen be ajánlatokat pénzintézetektől. A tavasz folyamán ez megtörtént, de a polgármester és a körjegyző hiába tárgyalt a bankokkal. Pár hónap múlva – a közelgő önkormányzati választások előtt 2-3 hónappal a testület többsége visszakozott. Élén Nyúzó Lászlóval, aki a Gazdasági és a Kulturális Bizottság közös ülésein elnökölt.  Az innen letölthető testületi ülés jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a település akkori polgármestere, Fábry Szabolcs arra tett a településfejlesztő céggel és a körjegyzővel egyeztetett, banki ajánlatokkal alátámasztott javaslatot, hogy szüntesse meg Nagyvázsony a folyószámla-hitelkeretének egy jelentős részét és alakítsa át azt fix működési hitellé, amit felelős gazdálkodás mellett 4-6 év alatt lenullázhat a falu. Akkor még senki nem tudta (vagy csak kevesen), hogy az ilyen típusú hiteleket a kormány 2012-ben átvállalja.

Lendvay Endre az ülésen a javaslatra a következőket fogalmazta meg: ezzel a lehetőséggel a település mozgástere jelentősen megnő. Azt látni lehet, hogy a bank egy bizonyos mértékig hajlandó likvid hitelkeretet  biztosítani, a település hitelfelvételi korlátja szigorúan behatárolt. Ha ezzel a 20 millió Ft-al a település úgymond megterheli a következő 8 évét, akkor nem a 20 millió Ft-al terheli meg, hanem az adott évekre eső törlesztő részletekkel, és járulékaival, gyakorlatilag alig emészt fel valamit a saját hitelfelvételei képességéből, viszont a település likviditása jelentős mértékben meg tud nőni. Bármikor, esetleges projekt finanszírozás miatt fel lehet bővíteni a későbbiek folyamán. Ezt a mozgásteret a képviselő-testület saját magának és a következő testületnek is megadja, ez egy elegáns döntés.”

Hiába. A jegyzőkönyv tanúsága szerint drámai vita, többszöri szavazás, név szerinti szavazás alakult ki. Nyúzó László és a testület hiába hatalmazta fel a polgármestert és a körjegyzőt tavasszal a hitelátszervezés előkészítésére, nyáron, a közelgő önkormányzati választásokra hivatkozva már másként gondolta, nem akarta megszavazni a kiszámíthatóságot jelentő határozatot. Amikor ezt lakossági, azaz választópolgárok közbeszólásukkal számon kérték, a jegyzőkönyv tanúsága szerint Nyúzó kifakadt. Nem értett egyet azzal, hogy neki, mint megválasztott képviselőnek kötelessége megmagyarázni véleményét, egész pontosan úgy fogalmazott: elég sajátságos dolog, hogy a képviselőnek a döntését meg kell magyarázni”.

Fábry Szabolcs polgármester akkor így fogalmazott: “négy évvel ezelőtt vállalta el azt, hogy rendbe teszi a településgazdálkodást, úgy, hogy nem adja el a település vagyonát, úgy, hogy feldolgozza az Antenna Hungária 15 milliós kiesését, úgy hogy rendbe teszi a 38 millió Ft-os normatív csökkenés okozta állapotot, a gyermeklétszám csökkenés okozta állapotot, és megőrzi a vagyont! Nem küld el senkit, nem szünteti meg a bölcsődét,  a művelődési intézményeit, amit néhányan javasoltak. Az, hogy csőd közeli helyzet van, az Magyarországon 2003.  óta nem nagy újdonság. Ez az önkormányzat nem három éve van csőd közeli helyzetben, viszont most indult el abban az irányban, hogy nullára tegye a költségvetését. Kéri gondolják át, szavazásra fogja bocsátani, ennek súlya van. Súlya van annak, hogy mit tesznek, mit döntenek. Ez a döntés jövőt építő, ezt a döntést ki lehet rossz indulatúan úgy forgatni, hogy hitelt vett fel Nagyvázsony, meg lehet azt mondani, hogy Nagyvázsony felelősen gazdálkodik és nullára teszi a költségvetését. Ez csak tálalás kérdése. Kommunikáció kérdése.”

Epilógus

Nagyvázsonyban volt egy cég (Vanin) 2008-2010 között, amelyiknek nagyvázsonyi tevékenységét egy sikeres önkormányzati uniós pályázat finanszírozta. A cég a hivatal munkatársainak segítségével faluban jelentős működési megtakarítást tudott elérni (több, mint 30 millió forintot) úgy, hogy nem kellett elbocsátani dolgozókat. Kimutattak jó néhány “érdekességet” az akkori, Felföldi Zoltán (szintén képviselő) által vezetett iskola gazdálkodásában (erről másik cikkünkben írtunk illetve Magasi József és Csurgó Béla képviselők nyílt levelükben utalnak rá). A cég a településgazdálkodás további ésszerűsítéséhez a körjegyzővel javaslatot fogalmaztak meg, amit az akkori polgármester és a körjegyző banki ajánlatokkal támasztott alá. Igen ám, de közelegtek a 2010-es önkormányzati választások. Nyúzó László valami miatt akkor már nem akarta, hogy ez az átalakítás (nevezzük nyugodtan ésszerűsítésnek) életbe lépjen. Sikerült elbizonytalanítani az akkori testület többségét – az átalakításból nem lett semmi. A folyószámla-hitelkeret ma is meg van sőt, ahogy arról már a Magyar Demokrata, a 2011 őszén írt, Vigh-Krupla Orsolya polgármestersége alatt a település forráshiánya megduplázódott. Nagyvázsonynak fix, kiszámítható hitele nincs – pedig az ilyet átvállalná a kormány. A falu bizonytalanabb kamatozású folyószámla-hitelkerete megmaradt – és úgy tűnik Pokorny szavaiból, hogy ez a kormányzati adósságátvállalás után is meg fog maradni Nagyvázsonyban.

Források: MTI., MNO.hu, Hir TV, HVG.hu, Nagyvazsony.hu, Demokrata.hu

Korábbi HÓNAP TÉMÁI cikkeink:

Elbukott az önkormányzat óvodapályázata

Lélekemelő lovasfelvonulás, emlékműátadás

Várvezető választás – sajátos titkolózás

Három oldal ingyenreklám – simán cáfolható csúsztatások a falu újságjában

Lóvá tett képviselők

Lemondott a vár vezetője

Nem először hibázó körjegyző: A német kisebbségi önkormányzat megszünése

4,5 milliós veszteséget termelő vár

Hatósági figyelmeztetést kapott a körjegyző

29 milliós veszteség, kontra…

Nem nyert a Kertalja u-i felújítás-pályázat, de 1,8 millióba került

Súlyos milliók marketingre

Füreden folytatja a Dumaszínház – elvesztette településünk legjelentősebb fesztiválját

Várügy: az önkormányzat a drágább megoldást választotta, nem kellett a helyi jelölt

Két nyílt képviselő nyílt levele

Hova folytak a százezrek? (Demokrata-cikk)

Címkék: , , , , , ,

2 hozzászólás a(z) “Nagyvázsony kieshet az önkormányzatok adósság-elengedéséből? És ha igen, miért…?” bejegyzésre

  1. […] Önkormányzati adósság-elengedés – vagy Vázsonyban még sem? […]