2019. május 21., Konstantin

Miért is maradt el a lovas farsang – a “faramuci” magyarázkodás

VICCES VIDEÓVAL

Egy éves hírportálunk egyik leggyakrabban látogatott oldala lett a lovas farsang meghirdetését és elmaradását taglaló összefoglaló. Az esetről azt hittük, lezárult. Aztán jött egy faramuci polgármesteri magyarázat, melyből kiderült, többezer település rosszul tudja, hogy a kiszebáb-égetés farsangi szokás…

A Kárpát-medencében mindenki rosszul tudja – kivétel Nagyvázsony

Sokakat foglalkoztatott a hír: hogyan lehet egy rendezvényt országosan meghirdetni, majd meg nem tartani és hagyni, hogy családok, turisták jöjjenek Nagyvázsonyba – a semmiért. Nem először fordult elő az elmúlt időben hasonló anti-faluimázs, többeknek jutott eszébe a nyári eset, amikor bezárt várkapu “várta” a vendégeket. Vigh-Krupla Orsolya polgármester akkor “maga is megdöbbent”, hogy településén a szezonban bezár a legfontosabb idegenforgalmi látványosság. Most, a lovas farsang ügyében sem állt a helyzet magaslatán, derül ki facebook-bejegyzéséből (melyet szó szerint idézünk):

“Idén felhívták a figyelmünket arra, hogy a kiszebáb-égetést hagyományosan nem ilyenkor, hanem virágvasárnap szokás tartani. Ezért nincs még meghirdetve a rendezvény.”

Kiszebáb-égetés Rákospalotán, a téli hóban. Nyilván ők és a Kárpát-medence többezer településén tudják rosszul, hogy ez egy farsangi (és nem virágvasárnapi) szokás

Ez a kedvencünk: a felhívták… Így, általánosan, felelősségvállalás nélkül. Felhívták a figyelmet…, valakik… De nem ez a legaranyosabb. A rendezvényt lovas farsangként hirdették meg először 2009-ben, 2010-ben. Farsangot soha nem tartanak virágvasárnap, még lovas farsangot sem – ezt az oviban is tudják már középsőben a gyerekek. No, persze van erre is magyarázat polgármester-asszonynál. A farsanghoz tartozó kiszebáb-égetést igyekszik virágvasárnapi szokásként feltüntetni az alábbi szavakkal: “Ezen az oldalon pl. virágvasárnapi szokásként írják le” – és itt egy link következik.

A linkből kiderül, hogy szűk körben, kizárólag a szláv, szlovák népcsoportokkal keveredő magyarság tájain valóban kialakult a virágvasárnapi kejőce (másnéven kisze) figura elégetése – lévén ez egy (amúgy elfeledett) tót szokás. Itt, csak a Palócvidéken (Nógrád, Gömör) a magyarok is át- átvettek kisze-égetési szokásokat virágvasárnap, de – feltételezzük – ezt az átvett szokást talán már sehol nem gyakorolják.

A legtöbb hon- és népismeretet tanult alsó tagozatos fejből tudja, hogy a kiszebáb-égetés téltemető szokás szerte a Kárpát-medencében, míg a virágvasárnap legelterjedtebb (és Nagyvázsonyban is, szentmise előtt gyakorolt, élő) hagyománya a barkaszentelés. Csak remélni tudjuk, hogy azok, akik “felhívták” a figyelmet, nem fizetett tanácsadók.

Hirdetni akarták, de márciusban… vagyis elfelejtették… vagyis mégsem… vagyis de… azaz nem úgy… illetve…

Virágvasárnapi barkaszentelés. Csak remélni tudjuk, hogy "valakik" jövőre nem hamvazószerdára kérik az egyháztól...

A fentiekből három dolog következhet:

  1. A “valakiknek”, akik “felhívták” az önkormányzat figyelmét a kiszebáb-égetés farsang helyett virágvasárnapi megtartására Nagyvázsonyban, elemi iskolai színvonalon sem volt fogalmuk a magyar hagyományok világáról.
  2. Egy másik Vigh-Krupla-idézet alapján következtethetnünk ara, hogy (“ezért nincs még meghirdetve a rendezvény” – mármint a lovas farsang, idézet a polgármester kommentjéből) az önkormányzat Virágvasárnap szerette volna meghirdetni lovas farsangot vagy kiszebáb-égetést… Na, az lesz “az év majdnem április 1-i tréfája”, írja facebook-kommentjében egy hozzászóló (D.J.). Csak nehogy lovas barkaszentelés, esetleg barkás lószentelés legyen belőle – tesszük hozzá mi, némi malíciával.
  3. A harmadik következtetés is kézenfekvő: polgármester asszonyék tervezték ugyan a lovas farsangot, de valakik felhívták a figyelmet arra a faramuciságra (próbáltunk finoman fogalmazni), hogy a lovas farsang kiszebáb-égetéssel nálunk inkább virágvasárnap legyen. Viszont a lovas farsang eredeti (normális: februári) meghirdetése fennmaradt az országos hírportálon, mert azt elfelejtették módosítani, pontosítani.

Arra, hogy másról feledkeztek el, arra gondolni sem merünk… Történetesen arra, hogy az “összesen jó 4 és fél millió forintot kereső” (idézet egy facebook-bejegyzésből) polgármesternek és programszervezőnek (Stefanovitsné Sipos Mária) egyszerűen nem volt ideje (kedve, ereje) az amúgy pénzbe nem kerülő kedves kis rendezvény megszervezéséhez, a hagyományápoláshoz, a korábbi években elkezdett egyedi program folytatásához. Vagy esetleg elfelejtették az egészet… Hátha mások is elfelejtkeznek: idejönni turistaként, észrevenni a hirdetést, vagy a farsang, böjt és virágvasárnap közti különbségeket…

M.V.

Mohácsi búsójárás hamvazószerda előtti hétvégén… Ostoba tanácsadók, ők is rosszul tudják. Virágvasárnap kellene maskarázniuk…:

Címkék: , , , , , , , ,

2 hozzászólás a(z) “Miért is maradt el a lovas farsang – a “faramuci” magyarázkodás” bejegyzésre

  1. […] Időközben megszületett alábbi cikünknek polgármesteri magyarázata. Cikk, ha ide kattint […]

  2. […] cikkünk erről itt olvasható. Ezt követően Vigh-Krupla Orsolya polgármester részéről magyarázkodást magyarázkodást követett: “nem mi hirdettük meg”, bár másfél hónapja fenn volt a nagyvazsonyma.hu-oldalon, […]