2018. december 11., Árpád

Reformáció-napi istentisztelet

A vári evangélikus templom ad idén otthont a Reformáció-napi istentiszteletnek. Mindenszentekre külön református istentisztelet is lesz a nagyvázsonyi temetőben.

Október 31-én, 1517-ben Luther Márton ágostonrendi német szerzetes 95 pontban fogalmazta meg az egyház megújítására (reformációjára) szánt tételeit és szögezte ki azokat a wittenbergi vártemplom külső kapujára. Korábban is voltak újítók, újításaikat Róma rendszerint szerzetesközösségbe szervezte, vezetőik méltán ma is a legnagyszerűbb (többségük szentté avatott) teológusai.

A XVI. század Vatikánja nem kedvezett az újításnak illetve Róma úgy ítélte meg, hogy Luther tanításai túlmentek a tolerálható küszöbön. Luthernek nyilvánosan kellett megvédenie tanait, valamint több német választófejedelem vette védelmébe a kitagadott volt szerzetest és mozgalmát, amelyből kinőtt az evangélikus (lutheránus) egyház. Az északi és keleti német tartományok után Skandináviában terjedt el az új “vallás”, míg a reformáció kálvini ága (reformátusok, kálvinisták) Svájcban, Hollandiában és Magyarországon vert legkitartóbban gyökeret. A két új felekezeti irányt gyűjtőnéven protestánsnak (protestál: tiltakozik) hívják, a protestánsok pedig október 31-én ünneplik a Reformáció napját.

Nagyvázsonyban a vári templom (Temető utca) ezen a napon ad otthont az evangélikus és református közös ünnepi istentiszteletnek 18 órakor. A református közösség ugyanezen a napon – Mindenszentek alkalmából – a helyi temetőben tart 16 órakor istentiszteletet. A településen két evangélikus (egy Nemesleányfaluban) és egy református közösség, templom található.

Címkék: , , , ,

Hozzászólás nem engedélyezett.