2019. augusztus 21., Sámuel, Hajna

Jóindulat és analfabétizmus

rosszindulatHa valaki képet akar kapni embertársaink, honfitársaink (?) egy részéről, érdemes a youtube-ra kalandoznia. Mondjuk a cikkünkbe belinkelt fogatos szemétgyűjtős kisfilmünk hozzászólásaihoz.

Lelkesen fogadták a fogatos szemétgyűjtés projektötletét a szakmai portálok, hazai médiaműhelyek (oldaltól függetlenül), sőt, a nemzetközi média is (BBC, holland rádió stb.), és a legtöbb magyar ember. De nem mindenki… A jóval kevesebb számú negatív hozzászólásokban minden benne van, ami visszahúzhat valamit. Hála Istennek, a fanyalgók/olvasni nem tudók/szövegértelmezési problémákkal küszködők jelentősen kisebbségben vannak, de azért megérnek egy tanulmányt… A történet ott kezdődik, hogy felkerült a youtubre-ra a kisfilmünk és jöttek a kommentek is. Itt megtekinthető a film és a kommentek is.

Az mindenképpen megnyugtató, hogy a jóindulat és a jó szándék jelentős többséget alkot, de azért elgondolkoztató a hozzászólások egy, kisebbik része. Ez utóbbiak közt van kommunistázós, habonyozós, örök rosszindulatú (magából indul ki…) “valakikmegintleakarnaknyúln-kozós” és néhány ember, aki egyszerűen nem tud olvasni vagy narrátortól hallgatott szöveget értelmezni – vagy mindkettő. Ja, és az örök-széplelkek “szegény lovak, dolgoznak” szépelgései sem semmik.

Az Arator kft. mindenesetre összegyűjtötte a leggyakoribb negatív/értetlen/rosszindulatú/analfabéta hozzászólásra válaszát, amelyet idemásolunk a részletes tanulmány linkjével (amit mi is ide linkelünk: letölthető innen).

A válaszok tehát

“Számos kérdés merült fel a lovaskocsival történő házhoz menő szelektív hulladék begyűjtést illetően, melyekre az alábbiakban részletesen válaszolunk:
1. Mi lesz a lótrágyával? Természetesen a lovak után nem hagyományos, falusi közlekedésben, hanem üzemi közlekedés esetén (ld. konflisok még) nem maradhat az utcánkon trágya. Ez a hulladékbegyűjtés ideje alatt a trágyazsákban gyűlik, illetve az üzemeltetők távolítják el az úttestről és helyezik el a kocsi oldalára szerelhető trágyatartó edényzetben, ürítésére pedig a falusi gyűjtőközpontban (kocsi tárolási helyén) kerül sor. Az összegyűlt lótrágya hasznosítására számos lehetőség kínálkozik, akár a mezőgazdaság, akár az energetikai területén. (De a normális falusi ember maga is összeszedi háza előtt, ez számos faluhelyen még szokás és a kertnek is hasznos – a szerk.). 
2. Mi lesz télen, hóban, fagyban, hideg szélben a lovakkal és üzemeltetőkkel? Elsőre jogosnak tűnhet a kérdés felvetése, de ha felidézzük, hogy a kukásautóval történő begyűjtés során kizárólag a sofőr foglal helyet a fűtött fülkében, a két rakodó ellenben éppúgy a külső, akár téli zord környezeti, időjárási körülmények között látja el feladatát, mint a lovaskocsis rendszer üzemeltetői, akkor a kérdés már inkább triviális. Az igáslovak számára a megfelelő tartási-, és munkafeltételek megléte esetén a téli időjárás semmilyen különösebb kellemetlenséget nem jelent.
3. A kukásautónak sokkal nagyobb a kapacitása, ráadásul tömörít is: A tömörítős felépítménnyel rendelkező kukásautók tárolókapacitása 10 – 15 köbméter, legyen az laza vagy tömör köbméter. A hulladékszállító lovaskocsik kapacitása 6 – 12 köbméter. A kukás autók tömörítő felépítménye átlag 20-30 %-os tömörítést tud a begyűjtött szelektív hulladékon elérni, mely nem kifejezetten hatékony, hiszen a hulladék ~ 40 – 50 %-át kitevő műanyag hulladék minimálisan összenyomható, tömöríthető. A lovaskocsival történő hulladékszállítás alkalmazhatósága azonban nem a felépítmény méretének hasonlóságában rejlik. A kukásautó a hulladékkal való feltelést követően a begyűjtési körzetétől átlagosan 29,4 km távolságban ürítheti rakományát (a hulladékkezelő központban), ezzel szemben a lovaskocsi a saját körzetében, vagy attól legfeljebb néhány km távolságra lévő falusi gyűjtőközpontban ürít nagyméretű gyűjtőkonténerekbe, ahonnan meghatározott gyakorisággal (havonta, kéthavonta) multiliftes szerelvény szállítja el a konténereket a hulladék feldolgozási helyére. Tehát a hulladékgyűjtő lovaskocsi lényegesen kisebb távolságon végzi hatékony begyűjtési tevékenységét, mely egységnyi idő alatt sokkal több fordulót tesz lehetővé káros környezetszennyező anyagok kibocsátása nélkül. A tömörítés a falusi gyűjtőközpontokban is meg tud valósulni, amennyiben a helyi adottságok azt indokolttá teszik, úgynevezett öntömörítős konténerek alkalmazásával.
4. A lovaskocsi akadályozza a forgalmat: Tekintettel arra, hogy a lovaskocsi az országúti közlekedésben csak minimálisan vesz részt, továbbá arra, hogy a településen belül, a begyűjtési folyamat közben a lovaskocsi éppolyan gyors/lassú, mint a kukásautó, a rendszer alkalmazása esetén forgalomlassításra nem számíthatunk.
5. Elég nagy visszalépés ez a 21. században, nem? A már elfeledett megoldások újragondolása és alkalmazása nem visszalépés, sőt inkább a fenntartható fejlődést szolgálja. Az ellátandó feladatok és a gazdasági célok elérésére nem minden esetben az elérhető legmagasabb műszaki kapacitások alkalmazása a legjobb megoldás. Gondoljunk csak bele, hogy a postás kisasszonyok sem méregdrága, hatalmas teljesítményű sportautóval viszik ki nap, mint nap a leveleket, pedig nyilván az képviselné az elérhető legmagasabb műszaki színvonalat. Ezt a feladatot a falvakban, városokban is sok esetben kerékpárral végzik el, viszont erről sem gondolja senki, hogy elavult megoldás, ha egyszer ott az a leghatékonyabb. Itt nem elsősorban a ráfordított összegre kell gondolni, hanem a szűkös erőforrások fölösleges pazarlására, környezeti hatásaira. A szélerőművek alkalmazására sem éppen úgy tekintünk, hogy azzal több száz évet ugrunk vissza az időben, pedig hát a szélmalmokat már meglehetősen régen elfeledtük. A hulladékok szelektív gyűjtése mindössze néhány éve jelent meg hazánkban (és az egész világon), a házhoz menő szelektív gyűjtés pedig csak a bevezetés stádiumában tart. Ez egy teljesen újfajta feltételrendszert eredményez, hiszen nagy térfogatú, de kis fajsúlyú anyagok szállítását jelenti, és erre kell hatékony, fenntartható megoldást adni.
6. Mi lesz a kukásautó sofőrökkel? A lovaskocsis rendszer bevezetése nem eredményezi a kukásautókat üzemeltető személyzet létszám leépítését, azt semmilyen módon nem veszélyezteti. A visszagyűjtött szelektív hulladék mennyisége, a házhoz menő begyűjtés bevezetését követően drasztikusan emelkedett (erről részletesebben a tanulmány 3.4. pontjában számolunk be), és tekintettel arra, hogy a házhoz menő szelektív hulladék begyűjtés az országos bevezetési folyamat elején tart, folyamatos bővüléssel kell számolni a kukásautóval történő visszagyűjtés üzemeltetői létszámigényét illetően, azokon a területeken is, ahol a „lovaskocsis” rendszer nem alkalmazható. Tulajdonképpen elmondható, hogy ennek a közeljövőben várható, megnövekedett üzemeltetői kapacitásigénynek a potenciálját is megteremti a „lovaskocsis” rendszer bevezetése pusztán azzal, hogy az így felszabadult kapacitások ezekre helyekre irányíthatók. / pl. megyei jogú városokban, 2000 LE feletti községekben/.
7. Tanulmányunk minden érdeklődő számára elérhető: http://www.aratorkft.hu/arator-tanulmany.html
 

Címkék: , ,

Hozzászólás nem engedélyezett.